Önellenőrzési terv rendelet – a 28/2017. (V. 30.) FM rendelet útmutató
Mit ír elő az önellenőrzési terv rendelet az élelmiszer-vállalkozásoknak, mit kell tartalmaznia a tervnek, és mi változott 2024. május 1-jén? Közérthető összefoglaló a MÖDA csapatától.
Az önellenőrzési terv rendelet lényege
Az önellenőrzési terv rendelet hivatalos címe: az élelmiszer-vállalkozások által működtetendő önellenőrzési rendszerre vonatkozó követelményekről szóló 28/2017. (V. 30.) FM rendelet. A jogszabály célja, hogy az élelmiszer-biztonsági, minőségi, nyomonkövetési és jelölési előírások betartása folyamatosan ellenőrizhető legyen.
A 2023-as módosítás óta az önellenőrzési tervet elektronikusan kell vezetnie minden olyan élelmiszer-vállalkozásnak, amely nem minősül kis- vagy mikrovállalkozásnak (3. § (1a)). A már működő vállalkozásoknak 2024. május 1-ig kellett átállniuk (7. §).
Mit kell tartalmaznia az önellenőrzési tervnek?
- az önellenőrzési terv által felölelt időszakot
- az alkalmazott ellenőrzési módszert
- az elvégzett önellenőrzés igazolásának módját
- a dokumentumok és a terv megőrzési idejét (legalább két év)
- az ellenőrzés tárgyát
- az ellenőrzött követelményeket
- az ellenőrzés időpontját vagy gyakoriságát
- az ellenőrzés, megfigyelés vagy mintavétel pontos helyét
- az önellenőrzést végző személy nevét
A dokumentumokat a tervben meghatározott ideig, de legalább két évig meg kell őrizni, a hatóság számára hozzáférhetően (4. § (1)). A Nébih útmutatója ezen felül azt is javasolja, hogy a terv tartalmazza a tevékenység rövid leírását és a terv érvényességi idejét.
Alkalmazható módszerek
- érzékszervi vizsgálat
- megfelelőség mérése
- mintavétel és laboratóriumi vizsgálat
- panaszok kivizsgálása
- dokumentumok elemzése
Elektronikus vezetés az önellenőrzési terv rendelet szerint
- Az informatikai rendszernek a Nébih által közzétett műszaki feltételek szerint alkalmasnak kell lennie a távoli és a helyszíni hatósági hozzáférésre (4. § (3)).
- A Nébih útmutatója szerint az adatokat digitálisan, a keletkezésük vagy beérkezésük után indokolatlan késedelem nélkül kell rögzíteni.
- Az útmutató szerint az adatbiztonságot és az illetéktelen módosítás elleni védelmet a rendszer üzemeltetőjének kell biztosítania.
- A rögzített és naplózott adatoknak a hatóság számára bemutathatónak kell lenniük.
- Saját ajánlásunk: a rögzítés a helyszínen, a mérés pillanatában történjen, így a késedelem nélküli rögzítés könnyen igazolható.
A működő HACCP-, GHP-, GMP- és nyomonkövetési rendszerek adatai felhasználhatók, ha megfelelnek az előírásoknak és digitálisan rendelkezésre állnak.
Kikre vonatkozik az önellenőrzési terv rendelet?
A rendelet az élelmiszer-vállalkozásokra vonatkozik, vagyis azokra, akik élelmiszert állítanak elő, feldolgoznak, tárolnak, szállítanak vagy forgalmaznak. Az elektronikus vezetés minden olyan élelmiszer-vállalkozásnak, amely nem minősül kis- vagy mikrovállalkozásnak kötelező (3. § (1a)). Ide tartozhat a legalább 25%-ban állami vagy önkormányzati tulajdonú, illetve egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartozó kisebb cég is. A kis- és mikrovállalkozások papíron vagy elektronikusan is vezethetik a tervet, és elektronikus vezetés esetén a Nébih műszaki feltételeitől eltérő informatikai rendszert is alkalmazhatnak (4. § (4)).
A gyakorlatban a legtöbb érintett üzem gyártó vagy feldolgozó: italgyártók, palackozók, húsüzemek, tejipari, pék- és cukrászipari vállalkozások, valamint nagyobb konyhák és élelmiszer-raktárak.
Mi a különbség a HACCP és az önellenőrzési terv között?
A HACCP az élelmiszer-biztonsági veszélyek azonosítására és a kritikus pontok szabályozására épülő rendszer. Az önellenőrzési terv ennél szélesebb: az élelmiszer-biztonság mellett a minőségi, nyomonkövetési és jelölési előírások ellenőrzését is lefedi, és kifejezetten azt írja elő, hogy az ellenőrzések elvégzése dokumentáltan igazolható legyen.
A két rendszer nem zárja ki egymást. A működő HACCP-rendszer kritikus pontjai, határértékei és ellenőrzési gyakoriságai jó kiindulópontot adnak az önellenőrzési terv felépítéséhez.
Gyakorlati tanácsok a megfeleléshez
A rendelet nem ír elő egységes sablont, ezért minden vállalkozásnak a saját folyamataiból kell kiindulnia. Érdemes először összegyűjteni, milyen ellenőrzések zajlanak ma is a gyártásban és a laborban, ki végzi őket, és hol vannak most rögzítve. Ebből a listából már felépíthető a digitális terv szerkezete.
Második lépésként azt érdemes átnézni, hogy az ellenőrzések eredménye hol és milyen formában marad meg. Ha a rögzítés utólag, papíron vagy több Excel-fájlban történik, ott a legnagyobb a kockázat a naplózottság és a bemutathatóság szempontjából.
Végül érdemes kijelölni egy felelőst, aki a terv karbantartásáért felel: új termék, új gyártósor vagy új ellenőrzési módszer bevezetésekor a tervet frissíteni kell.
Források
Nébih önellenőrzési rendelet útmutató · Nébih: az elektronikusan vezetett önellenőrzési terv követelményei
Tájékoztató összefoglaló, nem minősül jogi tanácsadásnak. A pontos kötelezettségekről a jogszabály és a Nébih útmutatója ad eligazítást.
Kérdések az önellenőrzési terv rendeletről
Mikor lépett hatályba az elektronikus vezetés kötelezettsége?
A 28/2017. (V. 30.) FM rendelet 2023-as módosítása óta kötelező minden olyan élelmiszer-vállalkozásnak, amely nem minősül kis- vagy mikrovállalkozásnak. A már működő vállalkozásoknak 2024. május 1-ig kellett átállniuk (7. §).
Kell-e a tervet jóváhagyatni a hatósággal?
A rendelet a terv működtetését és dokumentálását írja elő. A hatóság az ellenőrzés során vizsgálja, hogy a terv megfelel-e a követelményeknek, és a vállalkozás a leírtak szerint jár-e el.
Milyen gyakran kell frissíteni a tervet?
A tervet frissíteni kell minden olyan változáskor, amely az önellenőrzést érinti, például új termék, új gyártósor vagy új ellenőrzési módszer bevezetésekor. A Nébih útmutatója a terv érvényességi idejének rögzítését is javasolja.
Hol olvasható a rendelet teljes szövege?
A hatályos szöveg a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el, a gyakorlati értelmezéshez pedig a Nébih útmutatója nyújt segítséget.
Nézze meg élőben a MÖDA-t
Díjtalan online bemutatón végigmegyünk a modulokon a demókörnyezetben, és felmérjük, mire van szüksége az üzemnek.